Details

Autor(en) / Beteiligte

• Tibor, Vígh

Titel

Az Idegen Nyelvi Érettségi Működése és Hatása a Tanulói Teljesítmények éS a Tanári Nézetek Tükrében

Ort / Verlag

ProQuest Dissertations & Theses

Erscheinungsjahr

2010

Link zum Volltext

• ProQuest

Quelle

ProQuest Dissertations & Theses A&I

Beschreibungen/Notizen

• Az értekezés célja az volt, hogy feltárja a nyelvi mérés-értékelés nemzetközi tendenciáit és bemutassa hazai jellemzıit. Mindezek mellett célul tőztük ki e két terület legfontosabb tanulságainak szintetizálását egy elméleti modellben, melyben megjelöltük és indokoltuk az empirikus vizsgálatban elemzett célterületeket. Ezekkel összhangban az idegen nyelvi érettségi mőködését a vizsgán elért eredmények alapján, míg a nyelvoktatási folyamatra kifejtett hatását a tanárok visszajelzése alapján elemeztük.E fejezet két részbıl áll: az elsıben összegezzük a szakirodalmi kutatások legfontosabb tanulságait és az empirikus vizsgálat eredményei alapján adunk választ és reflektálunk a kutatási kérdésekre és a hipotézisekre (3.2. fejezet). A második részben az empirikus vizsgálatok alapjául szolgáló szintetizáló modellben lévı elemek és visszacsatolási folyamatok (11. ábra) alapján fogalmazzuk meg az empirikus vizsgálatainkból levonható következtetéseket, majd teszünk javaslatokat a további vizsgálandó területekre és a vizsgafejlesztési folyamat számára.Az elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalom alapján megállapítható, hogy a kommunikatív tesztelés mára igen gazdag szakterületté vált, amely a pedagógiai értékelés sajátos jellegő önálló területe. A kommunikatív tesztelés a klasszikus tesztelméletre építve határozza meg a kommunikatív tesztek minıségi mutatóit, funkcióit és típusait. A kommunikatív nyelvi kompetenciák jellegébıl adódóan azonban a tesztelmélet egészére vonatkozó mérésmetodikai fogalmakat, mérési és értékelési eljárásokat specifikus tartalmakkal tölti fel. Gazdagítja a klasszikus tesztelmélet jóságmutatóit, kiemeli a validitás fontosságát, és újabb típusait, aspektusait is meghatározza. Ezek közé tartozik a tesztfejlesztési folyamatra vonatkozó autentikusság, interaktivitás és a hatékonyság kritériuma, a teszt lebonyolítására és következményeire vonatkozó igazságosság, összehasonlíthatóság, a döntések reprodukálhatósága és a teszthatások, amelyek rendkívül fontosak és e kritériumok biztosítása a teszt érvényességének és a megbízhatóságának az elıfeltételeiként fogható fel. Szakirodalmi elemzésünk alapján ezek a kritériumok összhangban vannak a kompetenciaértékelés minıségi mutatóival. A kommunikatív tesztek típusai közül kiemelendık a kompetencia és performancia tesztek, és az ezzel szorosan összefüggı közvetett és közvetlen tesztek, amelyek egy-egy skála két végpontját jelenítik meg és a tesztalkalmazóknak a feladata, hogy ezeknek a teszteknek az egyensúlyát megtalálják.A nyelvtudást mérı vizsgák figyelembe veszik a minıségi mutatókat és alkalmazzák a kommunikatív tesztelési eljárásokat. Ezt a folyamatot a Közös Európai Referenciakeret szintrendszere is elısegíti, amely esetén fontos kérdés, hogy miként tudják a vizsgafejlesztık a tesztfeladatokat, értékelési eljárásokat a Referenciakeret szintjeihez igazítani. E folyamat eredményességének növelésében alkalmazhatók a valószínőségi tesztelméleti modellek.A kommunikatív tesztelés alapelveit alkalmazó vizsgák mőködtetésekor fontosak az alapos empirikus fejlesztı kutatások. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vizsgázók nyelvtudásáról pontos adatokat szerezzünk, és ezek alapján megalapozott döntéseket hozzunk. E vizsgákkal szemben az utóbbi évtizedben számos elvárást fogalmaztak meg, melyek közül a legfontosabb, hogy a vizsga összhangban legyen a kommunikatív nyelvoktatás alapelveivel és pozitívan hasson a tanítási-tanulási folyamatra. A nemzetközi szakirodalomban a vizsgák hatásának fogalmi szintő megnevezése nem egységes, ugyanazt a jelenséget többféleképpen, más-más jelentéstartalommal definiálják a kutatók. Ezek szintetizálása alapján a teszthatás komplex jelenség, mely közvetlen és közvetett hatást fejt ki a vizsgával kapcsolatban álló személyekre, a tanítási-tanulási folyamatra, a tanulás tartalmára és minıségére; tágabb értelemben véve az eredmények alapjan hozott döntésekkel a közoktatásra és a társadalomra. Az elméleti kutatások során több modell készült, amelyek nem határozzák meg pontosan a folyamattényezı jellemzıinek leírását és kölcsönhatását az eredményekkel, így nagy igény van egy, a folyamatot szintetizáló modellre. Bár az empirikus vizsgálatok eredményei csak az adott kontextusban értelmezhetık és nehezen általánosíthatók, de megállapítható, hogy a vizsgának a tanítás tartalmára általában nagyobb hatása van, mint a módszerekre, az osztálytermi értékelésre gyakorolt hatásokat azonban kevés kutatásban vizsgálták.A hazai kontextusban a kétszintő nyelvi érettségi vizsgakövetelményének és vizsgaleírásának alapján a vizsga elhelyezhetı a kommunikatív tesztelés rendszerében. Az érettségi törekszik az autentikusság, az interaktivitás, a hatékonyság és az igazságosság kritériumainak megvalósítására. Ugyanakkor a vizsgafunkciók keveredése, a vizsgaminıség ellenırzésének hiánya miatt kérdéses az összehasonlíthatóság, a döntések reprodukálhatóságának teljesülése. Ugyanígy nem tudjuk megállapítani, hogy a vizsga a közoktatásra milyen jellegő hatást fejt ki. A kommunikatív tesztek típusai közül a vizsgán elsısorban szők értelemben vett performancia teszteket használnak.