Details

Autor(en) / Beteiligte

• Pintér, Zoltán

Titel

Antropometriai paraméterek Diagnosztikus hatékonysága az elhízás, különös Tekintettel a Zsigeri zsírfelhalmozódás és Bizonyos kardiovaszkuláris rizikótényezők tükrében

Ort / Verlag

ProQuest Dissertations & Theses

Erscheinungsjahr

2013

Quelle

ProQuest Dissertations & Theses A&I

Beschreibungen/Notizen

• Az elhízás, mint világjárványAz egészség, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO; World Health Organization) megfogalmazás szerint „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” (World Health Organization, 1946), minden ember számára egyaránt fontos és kívánatos állapot. Szokás mondani, hogy csak akkor tudjuk értékelni igazán, amikor betegek vagyunk. Jellemző módon legtöbben az élet egy természetes velejárójaként tekintünk az egészségre, csak ritkán gondolva arra, hogy megőrzése nagymértékben saját felelősségünk is. Tény, hogy az egészség alakulásában meghatározó szerepet töltenek be az öröklött tényezők, a minket körülvevő fizikai környezet, a szocioökonómiai státuszunk és a szociális kapcsolataink komplex rendszerei (Seeman és Crimmins, 2001; Macintyre és mtsai., 2002; Poortinga és mtsai., 2007; Clarke és Nieuwenhuijsen, 2009), ugyanakkor ezen befolyások erőssége módosíthatók saját életvitelünkkel, ezáltal a betegségek prevenciójának (megelőzésnek) és testi-lelki egyensúlyunk meglétének a kulcsa – részben – a mi kezünkben van (Whitehead és mtsai., 1989; Morimoto, 2000; Koelen, 2007). Ez a gondolat különösen lényeges az olyan esetekben, amikor az egészségügyi problémák kialakulásának és elterjedésének nem a különböző patogének, hanem sokkal inkább az életmód és a környezet befolyásoló hatásai az okai.A 3 évezred elejére a Föld számos pontján – fejlődő és iparilag fejlett országokban egyaránt – a morbiditásért és a mortalitásért legnagyobb arányban az ún. nem fertőző betegségek váltak felelőssé (Beaglehole és Yach, 2003; Ghaffar és mtsai., 2004; Boutayeb, 2006). Becslések szerint 2004-ben, a Dél-afrikai Köztársaságban a betegségek több mint egynegyede (körülbelül 28%-a) a nem fertőző megbetegedések számlájára írható. A 15 és 64 éves korosztály körében az ischaemiás szívbetegség, a stroke és a 2-es típusú diabétesz vezető halálokoknak számítottak a 100.000 főre vonatkoztatott halálozási arány alapján (Mayosi és mtsai., 2009). A kelet- és közép-európai térségben a kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) és a daganatos betegségek negatív hatásait számszerűsítő DALY értékek (a betegség okozta korlátozottság és korai elhalálozás miatt elveszett évek száma) még az észak-amerikai és a délkelet-ázsiai régiókban megfigyelt eredményekhez képest is kiugróan magasak: legnagyobb arányban az ischaemiás szívbetegség és a stroke fordul elő a betegségek közül (James és mtsai., 2004; Sassi, 2006). Globális tekintetben 2008-ban a halálozások több mint 60%-át (36 millió esetet) a nem fertőző betegségek okozták (Word Health Organization, 2013).Folyamatosan növekvő prevalenciájuk – és várható jövőbeli következményeik miatt a prevenció és az intervenció egyre nagyobb szükségét hangsúlyozzák a témával kapcsolatban, amelyek megfelelő hatékonyságához elengedhetetlen a kiváltó okok, az elsődleges rizikófaktorok minél pontosabb és átfogóbb ismerete. Az elhízást számos – az életmóddal is szorosan összefüggésbe hozható – nem fertőző betegség fő kockázati tényezője között tartják számon.Az obezitás (elhízás) napjainkra az egyik legjelentősebb egészségügyi problémává nőtte ki magát, járványszerű terjedésével a Föld népességének egészségi állapotát befolyásoló, központi tényezővé vált (James és mtsai., 2001; Caterson és Gill, 2002). Ezzati és mtsai. (2002) összefoglaló munkája alapján a fejlett és a fejlődő országokban a magas testtömegindex (BMI; body mass index), amely a tápláltsági állapot legáltalánosabban használt jelzője, a betegségekkel és a halálozással összefüggő 10 leggyakoribb, globális rizikófaktor közé tartozik. Számos tanulmány rávilágított arra is, hogy a dohányzást követően az elhízás az egyik legfontosabb megelőzhető halálok az Amerikai Egyesült Államokban (USA; United States of America) (Mokdad és mtsai., 2004; Danaei és mtsai., 2009), amely jelenség általánosan megfigyelhető más régiókban is (Lopez és mtsai., 2006).