Sie befinden Sich nicht im Netzwerk der Universität Paderborn. Der Zugriff auf elektronische Ressourcen ist gegebenenfalls nur via VPN oder Shibboleth (DFN-AAI) möglich. mehr Informationen...
A tanulmány az elméleti háttér rövid összefoglalása után összehasonlítja 17 európai uniós tagállam elmúlt három évtizedes felzárkózási tendenciáját. Megfigyelheto, hogy a kevésbé fejlett országok gazdaságai gyorsabban növekedtek, és ezáltal az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek jelentosen csökkentek. Regreszsziós elemzéssel kimutatható, hogy lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme azokban az országokban, ahol a beruházások hosszú távú átlagos növekedési üteme nagyobb volt. Ezen belül is elsosorban a gép- és berendezésberuházások, másodsorban az üzleti ingatlanberuházások, harmadsorban pedig a szellemi tulajdonba kerülo termékekbe történo beruházások gyorsították legjobban a növekedést. A lakásberuházásoknak viszont nem volt kimutatható érdemi hatásuk. Bár nem annyira szignifikánsan, mint a beruházások, de - a regressziós elemzések alapján - a nemzetgazdaságok külgazdasági nyitottságának a mértéke is pozitívan korrelált az ország felzárkózásával. Azaz gyorsabb volt a nemzetgazdasági felzárkózás ott, ahol a külkereskedelem volumene a GDP arányában növekedett, valamint ahol - a fejlett technológiák importja miatt - megnott a GDP-n belül és a foglalkoztatáson belül a külföldi cégek részesedése.